Apollo–13
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Apollo–13 az Egyesült Államok holdprogramja, az Apollo-program hetedik küldetése, egyben a harmadik leszállási kísérlet, amely azonban végül kudarcba fulladt, így a program egyetlen sikertelen küldetésévé is vált. A cél a Hold ismételt meghódítása volt, ezúttal egy új felszíni forma, a holdtengereknél idősebb felföldek meglátogatásával, azonban egy baleset alaposan megváltoztatta a küldetés menetét. A holdra szállás meghiúsult, a fő cél az űrhajósok megmentése lett.
Ez a szócikk a Hold-kutatási programról szól. A filmhez lásd az Apolló 13 című szócikket. |
Apollo–13 | |||||
Apollo-program | |||||
Személyzet | |||||
Repülésadatok | |||||
Ország | Amerikai Egyesült Államok | ||||
Űrügynökség | NASA | ||||
Hívójel | Odyssey (parancsnoki modul) Aquarius (holdkomp) | ||||
Személyzet | James A. Lovell Jr. (parancsnok) John L. Swigert Jr. (parancsnokiegység-pilóta) Fred W. Haise Jr. (holdkomppilóta) | ||||
Hordozórakéta | Saturn V (SA-508) | ||||
A repülés paraméterei | |||||
Start | 1970. április 11. 19:13:00 UTC | ||||
Starthely | Kennedy Űrközpont, 39-A | ||||
Földet érés | |||||
ideje | 1970. április 17. 18:07:41 UTC | ||||
helye | 21°38'24"D, 165°21'42"Ny | ||||
Időtartam | 5 nap 22 óra 54 perc 41 mp | ||||
Űrhajó tömege | 28 945 kg | ||||
Holdkomp tömege | 15 235 kg | ||||
Pálya | |||||
Pályamagasság | |||||
Föld körül | 181,5 / 185,6 km | ||||
Pályahajlás | |||||
Föld körül | 33,5° | ||||
Periódus | |||||
Föld körül | 88,07 perc | ||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Apollo–13 témájú médiaállományokat. |
A balesetet a kiszolgáló egység (SM) egyik oxigéntartálya elektromos rendszerének hibája okozta: egy zárlat miatt túlmelegedett a rendszer, ami végzetes nyomásnövekedéssel járt, és a tartály robbanásszerűen szabadult meg a túlnyomástól, amely egy sor további járulékos kárt okozott[* 1]. Az űrhajó elvesztette oxigénkészletének jelentős részét, így nem termelődött víz és elektromos áram a berendezések működéséhez, emiatt az űrhajósok közvetlen életveszélybe kerültek. Ráadásul elveszett az űrhajó meghajtása is, miközben a hajó nem a biztonságos „szabad visszatérés pályáján” haladt. A probléma megoldását az egész holdraszállás-koncepció biztonsági tartalékának számító holdkomp készleteinek és képességeinek felhasználása jelentette.
Az Apollo–13 volt a NASA első komoly vészhelyzete, amelyben mozgósítani kellett az irányítás vészhelyzeti kapacitását. Mindez a világ közvéleményének legteljesebb nyilvánossága előtt történt.
Az expedíció legénysége Jim Lovell parancsnokból, Jack Swigert parancsnokimodul-pilótából és Fred Haise holdkomppilótából állt össze, többszöri személyzetcserét követően.