Epilepszia
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az epilepszia (régiesen frász, nyavalya[1]) olyan neurológiai betegségek gyűjtőneve, melyek epilepsziás rohamokkal járnak.[2][3] Az epilepsziás rohamok során az agy bizonyos területein fokozott elektromos aktivitás jön létre, amely változatos tüneteket okozhat a pár másodpercig tartó „hatásszünettől” a perceken át tartó, egész testet érintő görcsrohamokig.[4] A rohamok EEG-n is láthatók; viszont ha nincs roham, akkor EEG-vel az epilepszia még nem zárható ki.[5] Epilepsziás rohamot külső behatások is okozhatnak, mint például mérgezés, azonban inkább a spontán, visszatérő jelleggel jelentkező rohamok jellemzőek.[6] A diagnózis kritériuma a legalább két, minimum 24 órás különbséggel jelentkező provokálatlan epilepsziás roham.[3][7]
A rohamok baleseteket okozhatnak az átmeneti „kihagyások” miatt.[4]
Az epilepszia pontos kiváltó oka többnyire ismeretlen, ugyanakkor felmerült néhány, az idegsejtek elektromos ingervezetésében szerepet játszó ioncsatornát kódoló gén szerepe.[8] Egyes esetekben valamilyen egyéb kórállapot áll a hátterében (pl. agydaganat, stroke, mérgezés), az ilyen betegséget másodlagos (szekunder) epilepsziának nevezik, szemben az ismeretlen eredetű ún. elsődleges (primer, idiopátiás) formával. A betegség diagnosztikájában komoly szerep jut a roham megfigyelésének, és a roham alatt készített EEG-felvételnek. A diagnózisban fontos szerep jut más, hasonló tünetekkel járó események, állapotok kizárásának. mint például az ájulás; és meghatározni a nem epilepsziás rohamok okát, mint például alkoholelvonás vagy elektrolitproblémák.[5] Ennek eszközei a képalkotás és a vérvizsgálat.[5]
Epilepszia | |
Epilepsziás rohamra jellemző tüske-hullámok egy beteg EEG vizsgálata során. | |
Angolul | Epilepsy |
Osztályozás | |
BNO-10 | G40.-G41. |
BNO-9 | 345 |
Adatbázisok | |
DiseasesDB | 4366 |
MedlinePlus | 000694 |
eMedicine | neuro/415 |
MeSH ID | D004827 |
MeSH Name | Epilepsy |
A Wikimédia Commons tartalmaz Epilepszia témájú médiaállományokat. |
Az epilepsziás betegek 70 százalékában a rohamok kivédhetők a megfelelő gyógyszeres kezeléssel,[9][10] a többi esetben diétára, idegstimulációra vagy sebészi beavatkozásra lehet szükség.[11][12] Egyes esetekben az epilepszia tünetmentessé tehető, vagy meggyógyulhat, ezen esetekben további kezelést nem igényel.[4]
Az epilepszia gyakori betegség, a világ lakosságának kb. 1 százalékát érinti,[13] és 2013-ban világviszonylatban 116 000 epilepsziához köthető haláleset fordult elő.[14] 2015-ben ez a szám 125 000 volt.[15][16] Az epilepszia gyakrabban fordul elő idős embereknél.[17][18] 2020-ban 50 millió embernek volt epilepsziás diagnózisa,[9] közel 80%-uk a fejlődő világban élt.[4] A fejlett világban kisgyerekeknél és időseknél lép fel leggyakrabban,[19] míg a fejlődő világban inkább nagyobb gyerekeknél és fiataloknál.[20] Az emberek 5-10%-a tapasztal epilepsziás rohamot 80 éves kora körül,[21] ami a második roham valószínűségét 40-50%-ra emeli.[22] A világ különböző részein különféleképpen kezelik a betegeket, akik különböző fokú szociális stigmát tapasztalnak.[4][7] A balesetveszély miatt több helyen csak egy bizonyos rohammentes idő után kaphatnak jogosítványt, vagy csak korlátozott jogosítványt kaphatnak.[23] Az epilepszia szó a görög ἐπιλαμβάνειν szóból származik, ami azt jelenti, hogy elfoglalni, birtokolni, kínozni.[24]