![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a3/Wealth_of_Nations_title_RZ.jpg/640px-Wealth_of_Nations_title_RZ.jpg&w=640&q=50)
Közgazdaságtan
gazdasági rendszerrel foglalkozó tudomány / From Wikipedia, the free encyclopedia
A közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik. Más megfogalmazásban a közgazdaságtan a szűkösség viszonyai közötti választások és döntések tudománya; az embercsoportoknak a gazdasági folyamatban, vagyis a termelésben, az elosztásban, a cserében és fogyasztásban felmerülő döntési alternatíváival foglalkozó társadalomtudomány. A közgazdaságtan két legfontosabb ága a mikroökonómia és makroökonómia. A mikroökonómia a gazdaság egyéni szereplőinek és egyes alkotóelemeinek viselkedésével, például egyetlen termék árának kialakulásával, illetve egyetlen fogyasztó vagy termelő magatartásával foglalkozó elemzés. A makroökonómia a gazdaság egészének működésével, a kibocsátással, a jövedelemmel, árszínvonnallal, külkereskedelemmel, munkanélküliséggel és más aggregált gazdasági változókkal foglalkozó elemzés. A közgazdászok gyakran megkülönböztetik a pozitív közgazdaságtant, amely a gazdasági jelenségek értékelés nélküli magyarázatával és leírásával foglalkozik, és a normatív közgazdaságtant, amely értékítéletet alkot és a jövőre vonatkozó döntéseket alapozza meg.[1]
Közgazdaságtan | |
![]() | |
A közgazdaságtan egyik alapvető műve: Adam Smith értekezése A nemzetek gazdagságáról (1776) | |
Tárgya | a gazdasági rendszer |
Ágai |
|
Jelentős művelői | Adam Smith, Thomas Malthus, David Ricardo, John Stuart Mill, Karl Marx |
– Társadalomtudományok – |
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b8/Auction_Tsukiji_fishmarket.jpg/640px-Auction_Tsukiji_fishmarket.jpg)
A szónak az európai nyelvek többségében használt megfelelője – „ökonómia” – a görög „oikosz” (ház, háztartás) és „nomosz” (törvény, szabály) szavak összetételéből származik, és eredetileg a háztartás és birtok, valamint a (város)állam adminisztrációjának anyagi ügyeiről szóló vitára utalt.