Vajdahunyad vára
épületegyüttes a budapesti Városligetben / From Wikipedia, the free encyclopedia
A „kétszer felépült”[2] Vajdahunyad vára vagy Vajdahunyad-vár, hivatalos nevén Történelmi Épületcsoport Alpár Ignác építész alkotása Budapest XIV. kerületében, a Városligetben. A Városligeti-tó Széchenyi-szigetén található, mely négy hídon keresztül érhető el. A vár milleniumi történelmi kiállítási épületként 1896-ban, majd 1899-es elbontása után másodszor a Magyar Mezőgazdasági Múzeum céljára épült fel 1902 és 1908 között, így a múzeum céljait szolgálja, ez alól kivétel az 1915. augusztus 8-án felszentelt, s a római katolikus egyház kezelésébe adott Jáki kápolna. Mai, közkeletű nevét Hunyadi János kormányzó és Szilágyi Erzsébet lakóhelyének a legjellemzőbb részéről, a vajdahunyadi várat mintázó, Hősök tere felőli főhomlokzatáról kapta.
Ez a szócikk a budapesti épületegyüttesről szól. Hasonló címmel lásd még: Vajdahunyadi vár. |
Vajdahunyad vára | |
Történelmi Épületcsoport | |
A vár 2013 szeptemberében | |
Település | Budapest |
Cím | 1146 Budapest, Városliget, Magyarország |
Építési adatok | |
Építés éve | 1896 („első” vár), 1902–1908 („második” vár)[1] |
Lebontás éve | 1899 („első” vár)[1] |
Lebontás oka | gyenge alapanyagai miatt életveszélyessé vált |
Építési stílus | román, gótikus, reneszánsz-barokk |
Védettség | műemlék |
Tervező | Alpár Ignác, Schickedanz Albert |
Építész(ek) | Alpár Ignác |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | vár |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 55″, k. h. 19° 04′ 56″47.515277777778, 19.082222222222 | |
Vajdahunyad vára weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vajdahunyad vára témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Különböző építészeti stílusokban épült pavilonok sorozatából áll: román, gótikus, reneszánsz és barokk; az együttes alkotópavilonjai több emblematikus épület másolatai a középkori Magyar Királyság különböző részeiről. Eredetileg az Erdélyben álló Vajdahunyad vár másolata. Az elő vár kartonból és fából készült, de a nagy népszerűsége kedvéért, neogótikus stílusban kőből és téglából építették át. Ma a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak ad otthont.
A kastély területén megtalálható Lugosi Béla színművész, továbbá Anonymus szobra is, aki a 12. században élt és III. Béla magyar király jegyzője és történetírója volt.