Agrigento régészeti lelőhelyei
szicíliai régészeti lelőhely / From Wikipedia, the free encyclopedia
Agrigento régészeti lelőhelyei (népszerűbb nevén Templomok völgye, olaszul: Valle dei Templi)[1], amely a mai Agrigento város magjától délre fekvő, tíz ókori görög templomot megőrző területről kapta a nevét, Szicília leglátványosabb archeológiai örökségéhez tartozik. Mindenekelőtt Akragasz (latinul: Agrigentum) maradványait mutatja be, ami az antik görög gyarmatok legjelentősebb településeinek egyike.
Agrigento régészeti lelőhelyei, Templomok völgye | |
Világörökség | |
A Concordia-templom, 2015-ben | |
Adatok | |
Ország | Olaszország |
Világörökség-azonosító | 831 |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | I, II, III, IV |
Felvétel éve | 1997 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 37° 17′ 23″, k. h. 13° 35′ 24″37.28972222, 13.59 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Agrigento régészeti lelőhelyei témájú médiaállományokat. |
A „Templomok völgye” elnevezés a görög templomokra utal, melyek az akkori görög város nagyságáról, hatalmáról és kulturális virágzásának kiteljesedéséről adnak képet, és amelyek közül sok igen jó állapotban fennmaradt. Bár Akragaszt csak Kr. e. 582-ben, a görög gyarmatosítás második hulláma során alapították, hamarosan – elsősorban a Himérai csata során a Karthágó feletti győzelem révén – Szürakuszai után a második legfontosabb görög polisszá vált Szicíliában. Ennek a városnak a jelentőségét mutatja – többek közt – egy sor monumentális templomrom a déli városfal mentén fekvő magaslaton. Ezt a részt a régészet nyelvén a „Templomok dombja” (olaszul: Collina dei Templi) elnevezéssel illetik, a köznyelv azonban egyszerűen a „Templomok völgye” nevet használja, mivel a mai városból lenézve (ami az egykori akropoliszon létesült) a templomok tényleg egy völgy peremén állnak. Ez ma az általánosan ismert neve a várostól délre fekvő Agrigento régészeti lelőhelyeinek is, amely az antik görög kultúra iránt érdeklődők szentélye, elsősorban a templomok maradványai miatt, melyek közül kiemelkedik a Concordia-templom, ami az egyik legjobb állapotban fennmaradt antik görög templomrom. A 18. század közepe óta tartó dél-olaszországi utazások kedvelt célpontja. Ideutazásának élményeit Goethe is leírta az Utazás Itáliában című művében.
1997-ben az UNESCO Agrigentói régészeti lelőhelyeit a világörökség részévé nyilvánította azzal az indokkal, hogy[2]
„Akragasz az ókor egyik legnagyobb városa volt a Földközi-tenger térségének és szokatlanul jó állapotban maradt ránk. A dór templomoknak e nagyszerű sorozata a görög műemlékek és kultúra hírnökei”