Alexandriai Hüpatia
egyiptomi hellén filozófusnő / From Wikipedia, the free encyclopedia
Alexandriai Hüpatia (latinul: Hypatia, görögül: Υπατία [Hypatía]) (Alexandria, 355[1] – Alexandria, 415. március) egyiptomi hellenisztikus filozófus, matematikus és csillagász, az ókori világ egyik kimagasló egyénisége, a történelem egyik első ismert női polihisztora, a matematikus Alexandriai Theón leánya. A keresztény eretnek- és pogányüldözések (avagy a kor politikai: császári vs. egyházi hatalmi elemek kűzdelmének) első jelentős áldozata. Az elterjedt interpretáció szerint a keresztény csőcselék pedig brutálisan megölte, majd műveit elégette, miután Hüpatiát újplatonista tanai miatt Szent Kürillosz alexandriai pátriárka feketemágia művelőjévé nyilvánította. Így Hüpatia egy levelén kívül semmi sem maradt az utókorra, műveit csak az újplatinista iskola később lejegyzett hagyományából ismerjük. Ugyanakkor Hüpatia legnagyobb támogatói csoportja, Orestes alexandriai prefektus köre szintén keresztény volt, ami a politikai kűzdelmek szerepét szintén előtérbe helyezi Hüpatia meggyilkolásának motívumai között.
Alexandriai Hüpatia | |
Jules Maurice Gaspard fantáziarajza Hüpatiáról (1908) | |
Született | 355[1] Alexandria, Egyiptom provincia, Római Birodalom |
Elhunyt | 415 márciusa (60 évesen) Alexandria, Egyiptom provincia, Keletrómai Birodalom |
Állampolgársága | bizánci |
Szülei | Theón |
Foglalkozása |
|
Halál oka | élve megnyúzás |
Filozófusi pályafutása | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
egyiptomi és hellenisztikus filozófia – ókori filozófia – | |
Iskola/Irányzat | újplatonizmus |
Érdeklődés | matematika, csillagászat, filozófia |
Akik hatottak rá | Arisztotelész, Platón, Pergai Apollóniosz, Diophantosz, Szamoszi Arisztarkhosz, Plótinosz, Klaudiosz Ptolemaiosz, Alexandriai Theón |
Fontosabb nézetei | heliocentrikus világkép |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandriai Hüpatia témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életéről kevés megbízható adat maradt fenn. Születési évének régebben 370-et vélték, de az újabb kutatások szerint mintegy 15 évvel korábban születhetett. Szókratész Szkholasztikosz antik keresztény 5. századi egyháztörténész írt róla Egyháztörténelem című művében, erre a könyvre vezethető vissza az összes későbbi életrajzi adat, valamint Szókratész tanítványának, kürenei Szünesziosz püspök írásaira és 154. levelére támaszkodtak Hüpatia későbbi életrajzírói is. A 7. századi Nikiui János(wd) kopt püspök Világkrónika című művében emlékezett meg a tudósnőről. A 10. századi bizánci Szuda-lexikon regényes feldolgozásban ír róla egy fejezetet, de ez a feldolgozás is régebbi forrásokból táplálkozik.
Hüpatia volt az utolsó nagy pogány polihisztor. Művei valóban nem maradtak fenn, de kortársaira rendkívül nagy hatással bírt. Tanítványaitól tudjuk, hogy ő volt az egyik első tudós, aki érdemben foglalkozott a heliocentrikus világkép elméletével, és feltehetően nagy figyelmet szentelt a kúpszeleteknek, köztük az ellipszisnek, ami leírja a bolygók Nap körüli mozgását (bár Kepler előtt fogalma sem volt senkinek arról, hogy a bolygópályák ellipszis alakúak). Mindezek mellett neki tulajdonítják az asztrolábium és a hidrométer feltalálását is.
Alakja a felvilágosodás korában rendkívül népszerű volt, hiszen az ókori műveltség és tudomány egyik megtestesítőjének tartották, élettörténetén keresztül értelmezték az egész ókor bukását, a tudományosság eltűnését, melynek helyét a barbarizmus, a felvilágosodás narratívájában „sötét" középkor vette át.