Gyulafehérvári főegyházmegye
római katolikus főegyházmegye Romániában / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Gyulafehérvári főegyházmegye (latinul: Archidioecesis Alba Iuliae) a történelmi Erdély területét magába foglaló római katolikus részegyház Romániában. 1932-ig az Erdélyi püspökség nevet viselte.[3][2] Érseki székhelye Gyulafehérváron van; székesegyháza a gyulafehérvári érseki székesegyház. Védőszentje Szent Mihály arkangyal.[4]
Gyulafehérvári főegyházmegye (Archidioecesis Albae Iuliensis) | |
A gyulafehérvári érseki székesegyház | |
A gyulafehérvári főegyházmegye címere | |
Elhelyezkedés | |
Ország | Románia |
Területi fennhatóság | Hunyad, Fehér, Szeben, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Kolozs, Beszterce-Naszód megye, valamint Szilágy megye keleti része[1] |
Fölérendelt egyházkormányzat | Apostoli Szentszék |
Főesperesi körzetek | 15 főesperesi kerület |
é. sz. 46° 04′ 03″, k. h. 23° 34′ 12″46.0676, 23.57 | |
Statisztikai adatok | |
Terület | 58 234[2] km² |
Lakosság | |
Teljes | 3 556 790 (2020)[2] |
Egyházmegyéhez tartozók | 352 160 (2020)[2] (9,9%) |
Plébániák | 254 (2020)[2] |
További jellemzők | |
Egyház | Római katolikus egyház |
Rítus | latin |
Jogelőd | Roman Catholic Diocese of Alba Iulia |
Alapítás ideje | 1009 |
Alapító | Szent István király |
Székhely | Gyulafehérvár |
Székesegyház | Gyulafehérvári székesegyház |
Védőszent | Szent Mihály arkangyal |
Papjai | 330 (300 egyházmegyés és 30 szerzetes) (2020)[2] |
Nyelvek | magyar, román, német |
Vezetése | |
Pápa | Ferenc |
Érsek | Kovács Gergely |
Segédpüspök | Kerekes László |
Általános helynök | Lukács Imre-Róbert |
Nyugalmazott püspök | Jakubinyi György Tamás József |
Térkép | |
Gyulafehérvári főegyházmegye | |
Honlap | |
Gyulafehérvári főegyházmegye weboldala Gyulafehérvári főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyulafehérvári főegyházmegye témájú médiaállományokat. |
A Szent István király által alapított püspökségek egyike, 1009 óta létezik. A középkorban dinamikusan fejlődött; első székesegyházát Szent László idejében emelték. A reformáció után, az Erdélyi Fejedelemség alatt birtokait államosították, püspöki széke 160 évig betöltetlen volt, egy időben a katolikus papokat is kitiltották Erdélyből. Fordulatot a Habsburg uralom hozott, különösen Mária Terézia támogatta a katolikusokat. A trianoni békeszerződés után Romániához került, ahol megtűrt státusba került; a második világháború után pedig a katolikusok rendszeres üldözéseknek voltak kitéve. Ebben az időszakban szolgált Márton Áron püspök.[3] 1991-ben emelték főegyházmegyei rangra.[2] Érseke 2020. február 22-étől kezdve Kovács Gergely.[5]