I. Miksa német-római császár
német-római császár / From Wikipedia, the free encyclopedia
I. Miksa (Wels, Felső-Ausztria, 1459. március 22. – Bécsújhely, Belső-Ausztria, 1519. január 12.), a rómaiak királya 1486-tól, majd a Szent Római Birodalom császára 1508-tól 1519-ben bekövetkezett haláláig. 1477-ben Burgundi Máriával, Merész Károly leányával és örökösével kötött házassága révén Burgundia iure uxoris hercege volt, majd Mária 1482-es halálát követően Burgundia régense lett kiskorú fia, Szép Fülöp mellett, majd annak korai halálát követően 1506-től ismét régens volt unokája, Károly mellett.
I. Miksa | |
I. Miksa császár félalakos portréja vörös köpenyben 1515 körül, nyakában az Aranygyapjas rend medáljával | |
Német-római császár | |
I. Miksa | |
Uralkodási ideje | |
1508. február 4. – 1519. január 12. | |
Elődje | III. Frigyes |
Utódja | V. Károly |
Német király | |
I. Miksa | |
Uralkodási ideje | |
1486. február 16. – 1519. január 12. | |
Koronázása | Aacheni dóm 1486. április 9. |
Elődje | III. Frigyes |
Utódja | V. Károly |
Burgundia hercege | |
Felesége, Burgundi Mária jogán | |
Uralkodási ideje | |
1477. augusztus 19. – 1482. március 27. | |
Elődje | I. Mária |
Utódja | IV. Fülöp |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Habsburg |
Született | 1459. március 22. Bécsújhely, Belső-Ausztria |
Elhunyt | 1519. január 12. (59 évesen) Wels, Felső-Ausztria |
Nyughelye | Szent György-kápolna 1519. január 20. |
Édesapja | III. Frigyes német-római császár |
Édesanyja | Portugáliai Eleonóra |
Házastársa | Burgundi Mária (∞ 1477–1482) Bretagne-i Anna (∞ 1490–1492) Bianca Maria Sforza (∞ 1494–1510) |
Gyermekei | I. Fülöp kasztíliai király Margit savoyai hercegné |
Vallás | katolicizmus |
I. Miksa aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Miksa témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ez a szócikk I. Miksa német-római császárról (1459–1519) szól, nem tévesztendő össze utódjával, dédunokájával, I. Miksa magyar királlyal (1527–1576), aki szintén német-római császár is volt. További hasonló névvel lásd még: I. Miksa (egyértelműsítő lap) |
Miksa volt III. Frigyes német-római császár és Portugáliai Eleonóra egyetlen életben maradt fia. Ausztria főhercegéből lett előbb német király, majd apja halálát követően a Szent Római Birodalom császára. Uralkodását a Habsburg-ház politikai és katonai befolyásának megerősítése, valamint a Birodalom közigazgatásának modernizálása jellemezte. Terveiben szerepelt Észak-Itália meghódítása, amivel érdekütközésbe került a francia királlyal, VIII. Károllyal. Szövetségeseivel létrehozták a Velencei Szent Ligát, ami egy katonai védelmi szövetség volt válaszul a franciák által 1494-ben indított első itáliai háborúra. Zsoldos hadseregét a jól felszerelt landsknechtek alkották. Uralkodása alatt mintegy huszonöt hadjáratot vezetett, Machiavelli szerint remek hadvezér volt, akit viszont a jelentősebb diadalok elkerültek.[1]
Miksa házassági politikájának köszönhetően később unokája, V. Károly német-római császár és utódai kezébe került az Aragón és a Kasztíliai Királyság, valamint annak minden tengerentúli gyarmatterülete, továbbá az általa megkötött Habsburg–Jagelló házassági szerződés alapozta meg, hogy másik unokája, I. Ferdinánd és leszármazottai kerüljenek a Magyar Királyság élére. Uralkodása alatt bontakozott ki és kezdte meg felvirágzását a reneszánsz a német területeken, ő maga humanistákkal vette körül magát, emellett mecénása volt a kor több közismert művészének, köztük Albrecht Dürernek is. Regnálása sok szempontból jelentett átmenetet a középkor és a korai újkor között, ezért Miksára gyakran hivatkoznak úgy, mint „az utolsó lovag”.[1]