Julius Jacob von Haynau
osztrák tábornok / From Wikipedia, the free encyclopedia
Báró Julius Jacob von Haynau (Kassel, Németország, 1786. október 14. – Bécs, 1853. március 14.) császári-királyi táborszernagy (k.k. Feldzeugmeister), Szatmár vármegyében gazdálkodó földbirtokos. Neve Európa-szerte hírhedtté vált, miután 1849. március 31-én a lombardiai Bresciában osztrák seregek háta mögött kitört felkelést kíméletlenül vérbe fojtotta,[3][4] ekkor ragadt rá a „Bresciai hiéna” gúnynév.[5] Később a magyarországi forradalom és szabadságharc megtorlásában játszott szerepéért „véreskezű hóhérként” tekint rá a magyar történelem.[6][7]
Julius Jacob von Haynau | |
Haynau táborszernagy, Josef Kriehuber litográfiája, 1849 | |
Beceneve | Bresciai hiéna |
Született | 1786. október 14. Kassel |
Meghalt | 1853. március 14. (66 évesen) Bécs |
Sírhely | Friedhof St. Leonhard |
Állampolgársága | osztrák |
Szolgálati ideje | 1801–1850 |
Rendfokozata | cs. kir. táborszernagy (k.k. Feldzeugmeister) |
Csatái | napóleoni háborúk |
Kitüntetései |
|
Halál oka | szívelégtelenség |
Házastársa | Theresia Weber von Treuenfels (1808 – nem ismert)[1][2] |
Gyermekei | Clotilde von Haynau |
Szülei | Rosa Dorothea Ritter I. Vilmos hesseni választófejedelem |
Julius Jacob von Haynau aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Julius Jacob von Haynau témájú médiaállományokat. |
1849-ben a bécsi kormány teljhatalmú megbízottjaként végzett „rendcsinálása” során több mint száz embert végeztek ki, köztük Batthyány Lajost, az aradi vértanúkat, Csány Lászlót és Kazinczy Lajost.[8] A megtorlásokat követő nemzetközi tiltakozások eredményeként az uralkodó 1850. július 8-án visszavonta megbízatását és a szolgálataiért kapott fizetségből földbirtokot vásárolt magának Magyarországon.