Kalocsa
magyarországi város Bács-Kiskun vármegyében / From Wikipedia, the free encyclopedia
Kalocsa (németül: Kollotschau, latinul: Colocen, horvátul: Kaloča, Kalača, szerbül: Калоча[3]) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett. A vármegye nyugati oldalán fekszik, nagy területű körzet központja egészségügyi, oktatási, kulturális és gazdasági téren is.
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Kalocsa | |||
Az órajárás irányába: A kalocsai főszékesegyház, az Érseki palota, a Fegyház épülete, a Nagyszeminárium és a Szent István-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Bács-Kiskun | ||
Járás | Kalocsai | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Dr. Filvig Géza (Fidesz–KDNP–Kalocsa Jövőjéért Egyesület)[1] | ||
Irányítószám | 6300 | ||
Körzethívószám | 78 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 14 619 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 300,6 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 53,18 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 32′ 00″, k. h. 18° 59′ 08″46.533333333333, 18.985555555556 | |||
Kalocsa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalocsa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A „Kalocsa” lehetséges további jelentéseiről lásd: Kalocsa (egyértelműsítő lap). |
Jelentős történelmi múltra tekint vissza Kalocsa, hiszen a honfoglalás óta város, István király óta a magyarság egyik kiemelkedő kulturális központja. A város egyike a négy magyarországi római katolikus érseki székhelynek, az államalapítás óta a magyar katolicizmus második központja. Híres iskolaváros, a 18. századtól meginduló oktatás az egyik legkiválóbb iskolai központtá tette a várost országos szinten.
Kalocsa Budapesttől 120 km-re délre, Kecskeméttől 70 km-re délnyugatra, Szekszárdtól pedig 30km-re északkeletre, a Duna partjától pár km-re keletre található. Észak-déli irányban halad át az 51-es számú főút, mely összeköttetést biztosít a fővárossal és Bajával, valamint itt találkoznak az 5106-os, az 5301-es és az 5308-as országutak is. Emellett fontos megemlíteni, hogy Kalocsától északnyugatra, a város rendelkezik saját repülőtérrel is.
A város egy erősen mezőgazdasági orientációjú régió központja. A 20. század elején Kalocsa a magyar paprikaipar egyik központjaként Szeged mellé kapaszkodott fel, valamint jelenleg is a világ egyik legnagyobb paprikatermő területe. A régió további fontos termékei a bor, a különféle gyümölcsök, a len, a kender illetve a gabona, ugyanakkor jelentős halászattal is bír. Az utóbbi időkben a város egyre inkább turisztikai célponttá vált, különösen a rövid távú dunai hajóutak számára. Ezt szem előtt tartva 2002-ben termálfürdőt is nyitottak a településen.
Legnevezetesebb épületei közé tartozik a kalocsai főszékesegyház (orgonáján gyakran játszott Liszt Ferenc), az érseki palota és a csillagászati obszervatórium, emellett jelentős értékeket őriz a város nagy belvárosa, a hozzá tartozó kikötő és több puszta is. A palotában a könyvtár mellett különösen figyelemre méltó Patachich-terem, az oratórium és a mennyezetfreskó. Az egykori püspöki park ma már látogatható, és számos dendrológiai ritkaságot tartalmaz. A város emellett a papok és tanárok szemináriumainak ad otthont.