Korjo
egységes állam a Koreai-félszigeten / From Wikipedia, the free encyclopedia
Korjo[* 1] (hangul: 고려, handzsa: 高麗, RR: Goryeo?; 918 – 1392) egységes állam volt a Koreai-félszigeten, Thedzso király alapította 918-ban, fővárosa a mai Keszong volt. Ennek az államnak a nevéből származik a Korea név.[4] Korjo államvallása a buddhizmus volt, azonban együtt létezett a taoizmussal, az egyre inkább terjedő konfucianizmussal és az ősi sámánizmussal.[5][6] A Vang-dinasztia csaknem ötszáz évig uralkodott, és virágkorában Korjo a világ egyik legfejlettebb államának számított.[5] Bár a feudalizmushoz hasonló rendszer épült ki itt, a társadalmi berendezkedés nem hasonlított az európai vagy japán feudalizmuséhoz. Ebben az időszakban kezdtek kialakulni azok a társadalmi elvárások és szokások, amelyek napjainkban is meghatározzák a koreai kultúra alapjait.[5]
Ebben a szócikkben a koreai nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek. |
A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll. |
Korjo | |||||
고려국 (高麗國) 918. július 25.[1][2] – 1392. augusztus 5.고려왕조 (高麗王朝) | |||||
| |||||
Általános adatok | |||||
Fővárosa | Kegjong (919–1232) Kanghvado (1232–1270) Kegjong (1270–1392) | ||||
Hivatalos nyelvek | középkoreai | ||||
Vallás | buddhizmus, konfucianizmus, taoizmus, sámánizmus | ||||
Államvallás | |||||
Kormányzat | |||||
Államforma | monarchia | ||||
Uralkodó | 34 király | ||||
Dinasztia | Vang-dinasztia (왕)[3] | ||||
| |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Korjo témájú médiaállományokat. |
Korjo egyik legnagyobb vívmánya a szeladon-kézművesség volt, amely a kínai fazekasságot is jóval felülmúlta; számos innováció fűződik a korjói fazekassághoz.[7] Ugyancsak Korjóban találták fel a mozgatható fémbetűs nyomtatást, mintegy 200 évvel Gutenberg előtt, a legrégebbi ilyen eljárással készült könyv a Csikcsi.[5][8] A Dél-Kjongszang tartománybeli Heinsza templomban őrzik a kor egy másik kiemelkedő és egyedi dokumentumát, a Tripitaka Koreanát, amelynek 81 258 fa nyomódúcával a világ legrégebbi, érintetlen, kínai írással feljegyzett buddhista kánonját lehet nyomtatni.[9][10]
Keszong (Gaeseong) Korjo (Goryeo)-kori emlékei a Világörökség részét képezik.