LIGO
Gravitációs hullámok megfigyelését végző csillagászati obszervatórium / From Wikipedia, the free encyclopedia
A LIGO (Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory) egy lézer interferométerrel gravitációs hullámok megfigyelését végző csillagászati obszervatórium, mely a gravitációs hullámok első közvetlen észlelését tűzte ki célul.
LIGO | |
Ország | Amerikai Egyesült Államok |
Település | |
Hely |
|
Típus | gravitational-wave detector |
Hosszúsága | 4000 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 27′ 18″, ny. h. 119° 24′ 28″46.455138888889, -119.40766666667 | |
LIGO weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz LIGO témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) és az Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) közös projektje, melyet 1992-ben Kip Thorne (Caltech), Ronald Drever (Caltech) és Rainer Weiss (MIT) alapított a National Science Foundation (NSF) támogatásával. Költsége 365 millió $ (USD 2002-ben), mely az NSF legjelentősebb beruházása.[1] Körülbelül 40 intézet 600 kutatójából álló nemzetközi tudományos együttműködés, LIGO Scientific Collaboration (LSC) keretében végzik a LIGO és egyéb detektorok adatainak kiértékelését. A kutatásban több magyar csoport is részt vett. A New York-i Columbia Egyetemen Márka Szabolcs, Márka Zsuzsa és Bartos Imre csoportja,[2] hazánkból az Eötvös Gravity Research Group (EGRG)[3] vezetőjének Frei Zsoltnak a kezdeményezésére alakult csoport.
A LIGO két különálló, de egy obszervatóriumként működtetett létesítményből áll egymástól 3000 kilométerre, mindkettő az Amerikai Egyesült Államok területén található, az egyik Hanfordban, Washington államban, a másik Livingstonban, Louisiana államban. A műszerek merőleges karjai négy kilométer hosszúak. A karok belsejében egy 1 méter átmérőjű cső fut, a csőben mesterségesen előállított vákuum van, amely a legerősebb vákuum, amit valaha előállítottak a Földön. A karok két végén egy-egy tükör van, a vákuumban pedig a tükrök között egy rendkívül erős lézernyaláb pattog ide-oda 400-szor. Erre a módszerre azért van szükség, mert ezáltal a karok hosszát meg tudják sokszorozni.[4]
Az obszervatórium használatával 2015. szeptember 14-én a gyakorlatban is ki tudták mutatni a gravitációs hullámokat, amit két összeolvadó fekete lyuk keltett.[5] Az adatok feldolgozása után 2016. február 11-én Washingtonban bejelentették, hogy közvetlen bizonyítékot találtak két fekete lyuk összeolvadása révén a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására. Ezzel a felfedezéssel új fejezet nyílik a fizika történetében, melyben magyar kutatók csoportjai is nagy szerepet játszanak.[6]