Légnyomás
From Wikipedia, the free encyclopedia
A légköri nyomás vagy légnyomás valamely adott helyen uralkodó nyomás, amelyet a levegő súlya okoz. Ebben a minőségében azonos a hidrosztatikai nyomás fogalmával, amelyet többnyire csak folyadékok esetén értelmezünk. A Pascal-elv értelmében a nyomásnak irányultsága nincs[* 1]. Ezért egy kicsiny lokális környezetben bármely irányban azonos nyomást észlelhetünk.
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. (2007 júniusából) |
A légnyomást először az olasz Evangelista Torricelli mérte meg. A nyomás SI-mértékegységével a gyakorlatban használatos módon kifejezve a tengerszinti standard (45°-os földrajzi szélességen, 0 °C-on mért) légnyomás 1013,25 hPa[1] (hektopaszkál).
A légtömegekben lévő légnyomás hatással van magára a légtömegre, létrehozva magas és alacsony nyomású területeket.