Magyar Corvin-lánc
magyar kitüntetés / From Wikipedia, the free encyclopedia
A magyar Corvin-lánc a Szent István-rend után következő legnagyobb magyar állami kitüntetés,[1] amelyet olyan személyek kaphatnak, akik különleges módon járultak hozzá a magyar közgondolkodás jobbításához, a tudományhoz és a kultúrához. Más kitüntetések birtokosaitól eltérően a kitüntetettek testületet alkotnak, amely időszakonként összeül és eszmecserét folytat Magyarország helyzetéről.
Magyar Corvin-lánc | |
Adományozza Magyarország | |
Típus | egyfokozatú köztársasági elnöki szintű kitüntetés |
Kaphatják | a magyar tudomány és művészet, oktatás és művelődés érdekében tett kimagasló érdemekkel bíró vagy különleges teljesítményt nyújtó külföldi és magyar állampolgárok |
Státusz | jelenleg adományozható |
Statisztikák | |
Alapítás dátuma | 1930/2001 |
Első kitüntetés dátuma | 2001 (a jelenlegi rend első kitüntetése) |
Utolsó kitüntetés dátuma | folyamatos |
Viselési sorrend | |
Magasabb rangú kitüntetés | Magyar Szent István-rend |
Alacsonyabb rangú kitüntetés | Magyar Becsület Rend |
A Corvin-lánc kitüntetést eredetileg 1930-ban alapította Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. A kitüntetést a magyar kormány 2001-ben újraalapította, de a 2002-es kormányváltás után már nem kapott senki sem Corvin-láncot, az indoklás szerint azért, mert ez a kitüntetés a Horthy-korszakot idézte és a megállapításának módját is kifogásolták.[2] A 2010-es kormányváltás után két évvel, 2012-ben adták át újra ezt a kitüntetést.
A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 2. melléklete szerint a Corvin-lánccal adományozottak száma egy időben a tizenötöt nem haladhatja meg. 2012-ben öten vették át a díjat, így a viselők száma 13-ra emelkedett, majd 2013 óta 12 főre csökkent.[3]
A 86/2012. (IV. 26.) számú kormány rendelet szerint a kitüntetés az állam tulajdona.[4]