Murteni csata
From Wikipedia, the free encyclopedia
A murteni csatát az Ósvájci Konföderáció és a Burgundi Hercegség vívta 1476. június 22-én. Az ütközetet a svájciak nyerték.
Murteni csata | |||
Konfliktus | Burgundiai–svájci háború | ||
Időpont | 1476. június 22. | ||
Helyszín | Murten, Ósvájci Konföderáció | ||
Eredmény | Svájci győzelem a burgundiaiak felett | ||
Szemben álló felek | |||
Parancsnokok | |||
| |||
Szemben álló erők | |||
Veszteségek | |||
Térkép | |||
é. sz. 46° 56′ 00″, k. h. 7° 07′ 00″46.933333333333, 7.1166666666667 | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Murteni csata témájú médiaállományokat. |
Merész Károly a grandsoni csata elvesztése után 22 ezres sereget szervezett, és 1476 májusában ismét megindult a svájciak ellen. Fő célpontja Bern kanton volt, de először Murten várát támadta meg, hogy lehetetlenné tegyen bármilyen, a serege mögül indított támadást.[1] Az erődöt Adrian von Bubenberg, egy tapasztalt katona védte, aki 1500 berni katonával április 9-én érkezett az erődbe.[2]
A burgundiaiak folyamatosan ágyúzták Murtent, és súlyosan megrongálták a falakat, de elfoglalni nem tudták, mert június 22-én megérkezett a svájci felmentő sereg.[3] Támadása meglepte a szervezetlen burgundiaiakat, akik kevés ellenállást tanúsítottak, mielőtt menekülni kezdtek. A svájciak kegyelmet nem ismerve tízezer katonát mészároltak le.[4]
A murteni csata után a Burgundiai Hercegség elvesztette egykori erejét. Az ütközet azonban nemcsak politikai, hanem katonai szempontból is fordulópont volt, előrejelezte a hadviselés megváltozását, a gyalogos csapatok felértékelődését és a nehézlovasság háttérbe szorulását.[5]