Nouvelle théologie
katolikus teológiai irányzat / From Wikipedia, the free encyclopedia
A nouvelle théologie vagy ressourcement vagy magyarul az új teológia katolikus teológiai irányzat, amely a 20. század közepén jelentkezett, leginkább a francia és a német teológusok körében. Programja a teológia gyökeres megújítása a forrásokhoz (Biblia, hagyomány) való visszatérés és a modern filozófia és társadalmi problémák iránti nyitottság révén. Az irányzat túlzottan merevnek tartotta a neotomizmust, ezért vagy annak megújítását követelte (pl. Yves Congar) vagy a transzcendentális teológia alapjaira helyezkedett (pl. Karl Rahner).[1]