Robert Fico
szlovák jogász, politikus / From Wikipedia, the free encyclopedia
Robert Fico (Nagytapolcsány, 1964. szeptember 15. –) szlovák jogász, politikus, a kommunista gyökerű, baloldali populista[2][3][4] Irány – Szociáldemokrácia (SMER-SD) párt elnöke. 2006–2010 és 2012–2018 között,[5] illetve 2023. október 25-től ismét Szlovákia miniszterelnöke.
Ezen a lapon vagy szakaszban aktuális eseményről, jelenségről vagy egyéb témáról számolunk be. Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2024. május 20. |
Robert Fico | |
2024-ben | |
Szlovákia miniszterelnöke | |
Hivatalban Hivatalba lépés: 2023. október 25. | |
Köztársasági elnök | Zuzana Čaputová |
Előd | Ódor Lajos |
Hivatali idő 2012. április 4. – 2018. március 22. | |
Köztársasági elnök | Ivan Gašparovič (2012-2014) Andrej Kiska (2014-2018) |
Előd | Iveta Radičová |
Utód | Peter Pellegrini |
Hivatali idő 2006. július 4. – 2010. július 8. | |
Köztársasági elnök | Ivan Gašparovič |
Előd | Mikuláš Dzurinda |
Utód | Iveta Radičová |
Született | 1964. szeptember 15. (59 éves)[1] Nagytapolcsány |
Párt | Irány – Szociáldemokrácia (1999–, jelenleg érvényes érték) |
Házastársa | Svetlana Ficová (1988–) |
Foglalkozás | politikus |
Iskolái |
|
Vallás | lapsed Catholic |
Díjak | Fehér Oroszlán-rend (2014. október 28., Miloš Zeman) |
Robert Fico aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Fico témájú médiaállományokat. |
A 2000-es évek óta Szlovákia egyik legmeghatározóbb politikusa: ő vezette leghosszabb ideig kormányfőként az országot; ő nyerte a legtöbb választást; egy alkalommal pártjával abszolút többséget tudott szerezni; és helyrehozhatatlannak tűnő bukás után is vissza tudott térni a hatalomba.[6][7] Tíz évnyi kormányzása alatt ugyanakkor sem jelentős reformok, sem átfogó politikai vízió nem fűződik nevéhez, a napi politikai ügyeket leszámítva nem tudott érdemi eredményt felmutatni.[7]
Első kormányzása alatt számos magyarellenes intézkedést hozott; ezek közé tartozott Malina Hedvig megverésének eltussolása, a Beneš-dekrétumok megerősítése, a magyar nyelvhasználatot korlátozó szlovák nyelvtörvény, Sólyom László magyar államfő kitiltása és a kettős állampolgárság megtiltása, de ekkor történt a dunaszerdahelyi szurkolóverés is.[6]
Második és harmadik kormányfői ciklusa alatt fokozatosan jó személyes kapcsolatokat épített ki Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, így – bár a korábbi, a magyarok számára hátrányos jogszabályokon nem változtattak − további súlyos magyarellenes intézkedéseket nem vezettek be. Ebben az időszakban inkább olyan ügyek kerültek előtérbe, amelyekben a két kormány egy platformra került, mint az Európai Unió hatásköreinek bővítése elleni vagy a migráció elleni küzdelem.[6] Kormányzásával kapcsolatban az egyik fő kritika, hogy a Smer oligarchái számára kedvező korrupt rendszert épített, a politikusok és gazdasági hátországuk az igazságszolgáltatás számára érinthetetlennek számítottak.[7] 2018-ban a Ján Kuciak újságíró meggyilkolása utáni tömegtüntetések miatt lemondott.[6]