Solymár
magyarországi nagyközség Pest vármegyében / From Wikipedia, the free encyclopedia
Solymár (németül: Schaumar) nagyközség Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban. Magyarország legnépesebb nagyközsége; 2019-ben 11 277 fős lélekszámú település volt.[3][4] Területe már a bronzkorban, majd a római korban is lakott volt; nevének első ismert okirati említése 1266-ból való. [Az egyes forrásokban felbukkanó, 1255-ös legkorábbi okirati említéssel kapcsolatos említések tévedésen alapulnak.] A török hódoltság idején teljesen elnéptelenedett, ezért a 18. század első évtizedeiben németországi telepesekkel népesítették be. A második világháborúig a lakosság döntő többsége katolikus vallású, magyar érzelmű sváb volt, csak elenyésző kisebbségben fordultak elő a lakosok között magyar, vagy – a nevükből ítélve – más magyarországi nemzetiséghez köthető, illetve a katolikustól eltérő (református, evangélikus, görögkatolikus, izraelita vagy nazarénus) vallású lakosok.
Solymár | |||
Solymár főtere a Szűz Mária neve templommal az adventi időszakban | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Pilisvörösvári | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Polgármester | Dr. Szente Kálmán (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Jegyző | Dr. Beregszászi Márk | ||
Irányítószám | 2083 | ||
Körzethívószám | 26 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 11 005 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 564,11 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 17,86 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 35′ 28″, k. h. 18° 55′ 44″47.591, 18.929 | |||
Solymár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Solymár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nem tévesztendő össze a következővel: Solymár (keresztnév). |
1946-ban a német lakosság nagy részét Németországba telepítették, helyükre pedig Heves és Borsod megyéből származó családokat, valamint felvidéki és erdélyi menekülteket költöztettek; az újabb beköltözők révén néhány évtizeden belül életerős református közösség is kialakult a településen. Solymár az 1980-as évek óta népszerű célpontja a budai agglomerációba kiköltözni vágyó budapestieknek, a telekárak színvonala miatt elsősorban a fővárosi elit és értelmiségi családok választották, illetve választják lakóhelyüknek. A település ma tömegközlekedési járatokkal közvetlenül megközelíthető Budapest II., III. és XIII. kerületéből is, a Volánbusz 9 buszjáratával (köztük 1 éjszakai), illetve vonattal a Nyugati pályaudvar felől.
A 2011-es népszámláláskor a települést 9886-an lakták,[5] közülük 8708-an vallották magukat magyarnak és 1288-an német nemzetiségűnek[6], de a Nemzeti Választási Bizottság nyilvántartása alapján a nagyközség már 2010-ben is a tízezernél nagyobb lélekszámú települések közé tartozott, tehát azóta ennek megfelelően zajlanak az önkormányzati választások. A „nagy” önkormányzat mellett a hazai nemzetiségi önkormányzatiság kezdeteitől fogva (1994 óta) német kisebbségi (újabb elnevezése szerint német nemzetiségi) önkormányzat is működik, továbbá a település rendkívül gazdag kulturális életét alakító kultúrcsoportok, kulturális közösségek között is sok olyan van, amelynek céljai között a német nemzetiségi hagyományőrzés, értékőrzés valamely szegmense is ott szerepel.