Szaturnusz
a Naprendszer hatodik bolygója / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után. Egyike annak az öt bolygónak, ami a Földről szabad szemmel is látható. A Szaturnusznak látványos, jégből és törmelékekből álló gyűrűrendszere van. Szaturnuszról, a római istenről nevezték el. Jele az isten sarlójának stilizált képe (Unicode: ♄).
Ez a szócikk a bolygóról szól. Hasonló címmel lásd még: Szaturnusz (egyértelműsítő lap). |
Szaturnusz | |
2008-as felvétel természetes színben | |
Névadó | |
Pályaadatok | |
Epocha | J2000.0 |
Aphélium távolsága | 1 503 983 449 km 10,05350840 CsE |
Perihélium távolsága | 1 349 467 375 km 9,02063224 CsE |
Fél nagytengely | 1433,4 millió km 9,582 CsE[1] |
Pálya kerülete | 8,958 Tm 59,879 CsE |
Pálya excentricitása | 0,05415[2] |
Orbitális periódus | 10 757,7365 nap |
Sziderikus keringési idő | 10 756,1995 nap (29,46 év) |
Szinodikus periódus | 378,10 nap |
Min. pályamenti sebesség | 9,137 km/s |
Átl. pályamenti sebesség | 9,639 km/s |
Max. pályamenti sebesség | 10,183 km/s |
Közepes anomália | 317,02° |
Inklináció | 2,48446° (5,51° a Nap egyenlítőjéhez képest) |
Felszálló csomó hossza | 113,7153281104° |
Központi égitest | Nap |
Holdak | 82 |
Fizikai tulajdonságok | |
Átlagos átmérő | 120 536 km |
Egyenlítői sugár | 60 268 km (a földi 9,449-szerese) |
Poláris sugár | 54 364 km (a földi 8,552-szerese) |
Lapultság | 0,09796 |
Felszín területe | 4,27×1010 km² (a földi 83,703-szerese) |
Térfogat | 8,27×1014 km³ (a földi 763,59-szerese) |
Tömeg | 5,6846×1026 kg (a földi 95,162-szerese) |
Átlagos sűrűség | 0,6873 g/cm³ (kevesebb, mint a vízé) |
Felszíni gravitáció | 8,96 m/s² (0,914 g) |
Szökési sebesség | 35,49 km/s |
Sziderikus forgásidő | 0,440023 nap (10h 33m 38s +1m 52s −1m 19s )[3] |
Forgási sebesség | 9,87 km/s, 35 500 km/h (az egyenlítőnél) |
Tengelyferdeség | 26,73° |
Az égitest északi égi pólusának rektaszcenziója | 40,59° (2 h 42 min 21 s) |
Az égitest északi égi pólusának deklinációja | 83,54° |
Albedó | 0,47 |
Felszíni hőmérséklet | |
Min. | 82 K Felszín Felhők teteje |
Átl. | 143 K Felszín 93 K Felhők teteje |
Max. | Felszín Felhők teteje |
Látszólagos fényesség |
|
Abszolút fényesség | 28 |
Atmoszféra | |
Felszíni nyomás | 140 kPa |
Összetevők | >93% hidrogén >5% hélium 0,2% metán 0,1% vízpára 0,01% ammónia 0,0005% etán 0,0001% foszfin |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szaturnusz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Szaturnusz belső magja valószínűleg vas-nikkel összetételű, a magot fémes hidrogén veszi körül, ezután egy közbülső réteg következik, amit folyékony hidrogén és folyékony hélium alkot, és végül a bolygó külső takarója gázokból áll. A Szaturnusz légkörének halvány-sárgás színezete van, ezt a benne található ammóniakristályok okozzák.
A fémes hidrogénrétegben elektromos áramok folynak, ez kelti a bolygó körüli mágneses mezőt, ami gyengébb, mint a Föld esetében, de mágneses momentuma 580-szor erősebb, a Szaturnusz nagyobb mérete miatt. A Szaturnusz mágneses mezőjének térerőssége egy huszada a Jupiterének.
A külső légkör általában nélkülözi a kontrasztokat, de hosszabb ideig is fennmaradó alakzatok időnként megjelenhetnek rajta. A szélsebesség elérheti az 1800 km/h-t (ez több, mint a Jupiter esetében, de nem olyan nagy értékű, mint a Neptunuszon).[4]
A Szaturnusz legismertebb jellegzetessége a gyűrűrendszere, amit nagyrészt jégkristály, kisebb mértékben sziklatörmelék és kozmikus por alkot. Legalább 82[5] holdja ismert, ezek közül 53 van hivatalosan elnevezve.
A Titán, a Szaturnusz legnagyobb holdja (a második legnagyobb hold a Naprendszerben) nagyobb, mint a Merkúr bolygó, bár tömege kisebb. Ez az egyetlen olyan hold a Naprendszerben, aminek jelentős légköre van.[6]