Szent István-székesegyház (Székesfehérvár)
Székesfehérvár / From Wikipedia, the free encyclopedia
A székesfehérvári Szent István-székesegyház (gyakran székesfehérvári bazilika, Szent István-bazilika, Szent István király-plébániatemplom, belvárosi plébániatemplom) a Székesfehérvári egyházmegye főtemploma, a belváros egyik legjelentősebb műemléke, Magyarország egyik jelentős katedrálisa. IV. Béla 1235-ös koronázása révén egyike a Magyar Királyság koronázótemplomainak.
Ez a szócikk a székesfehérvári székesegyházról szól. Hasonló címmel lásd még: Szent István-székesegyház (egyértelműsítő lap). |
Szent István-székesegyház | |
székesfehérvári bazilika | |
3806. számú műemlék | |
Vallás | kereszténység |
Felekezet | római katolikus |
Egyházmegye | Székesfehérvári egyházmegye (1777–) |
Egyházközség | Székesfehérvár-Belvárosi |
Védőszent | I. István |
Püspök(ök) | Spányi Antal |
Pap(ok) | Dózsa István |
Építési adatok | |
Építése | 1230 körül |
Rekonstrukciók évei | 1743–1771 |
Stílus | gótikus, barokk, klasszicista |
Építtetője | 1. IV. Béla király 2. Mária Terézia királynő |
Felszentelés | 1. 1230 körül 2. 1768 3. 1868 |
Felszentelő | 1. ismeretlen 2. Koller Ignác 3. Simor János |
Védettség | műemléki védelem |
Elérhetőség | |
Település | Székesfehérvár |
Hely | 8000 Székesfehérvár, Arany János u. 9. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 11′ 27″, k. h. 18° 24′ 38″47.190833333333, 18.410555555556 | |
A Szent István-székesegyház weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent István-székesegyház témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A gazdag barokk, néhol gótikus és klasszicista elemeket viselő bazilika előtt valaha bizánci stílusú, négykaréjos templom állt, mely Jan Długosz szerint Géza fejedelem nyughelyeként szolgált. Ez a templom a források szerint IV. Béla 1235-ös koronázásának helyszínéül szolgált. A négykaréjos templom keleti karéját a XIV. században elbontották és egy új, gótikus szentéllyel bővítették. Valószínűleg a XV. század elején teljesen elbontva a négykaréjos templomot, háromhajós templomot építettek a gótikus szentélyhez, melynek két oldalán megépítették (a később barokk köntösbe rejtett) ma is álló tornyokat. Az oszmán korban mecsetként működött, mai formáját 1743 és 1771 között érte el. Átépítését a Fehérvárott 1777-ben püspökséget alapító Mária Terézia királynő támogatta. Ennek során a tornyok kivételével lebontották az egész templomot és azokhoz kelet felé új, barokk templom és szentély készült.[1] A templom 1938 óta XI. Piusz pápa privilégiuma által bazilika ranggal bír. Északnyugati tornyában toronyóra-múzeum található, melyben a templom több száz éves óraszerkezetei tekinthetők meg.