Szent István Koronájának Országai
az Osztrák–Magyar Monarchia időszakában a magyar rész területeinek összefoglaló megnevezése (1867–1918) / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Szent István Koronájának Országai (más néven Transzlajtánia, a dualizmus alatt megegyezik a Magyar Szent Korona Országaival) az Osztrák–Magyar Monarchia horvát és magyar területei voltak. Az ország 1867. március 30. és 1918. november 16. között állt fenn, amely feloszlatását (Őszirózsás forradalom) követően szétesett. A név Magyarország történelmi koronaékszerére, a Magyar Szent Koronára utal, amelyet Szent István király koronájaként ismernek és amely szimbolikus jelentőséggel bír a Magyar Királyság számára.
Nem tévesztendő össze a következővel: Magyar Királyság. |
Nem tévesztendő össze a következővel: A Magyar Szent Korona Országai. |
Az 1868-as horvát–magyar kiegyezés első cikkelye szerint ezt a területet, amelyet Magyar Birodalomnak is neveznek (a középkori latin szóhasználat szerint Archiregnum Hungaricum), hivatalosan „a Magyar Királyság és a Háromegy Királyság államszövetségeként” határozták meg. Háromegy Királyságot a Horvát Királyság, Szlavónia és Dalmácia alkotta. Bár Dalmácia valójában Szent István Koronájának Országain kívül terült el, a Monarchia osztrák felének, Ciszlajtániának a részeként, a Háromegy Királyság létrejöttét célzó hosszú politikai kampány miatt mégis felvették a nevébe, amely az eredeti területekből állt.