Tavaszi offenzíva (első világháború)
német támadó hadműveletek az első világháború nyugati frontján / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az 1918 márciusában indított tavaszi offenzíva vagy Kaiserschlacht („a császár csatája”, ismert még Ludendorff-offenzíva néven is a német vezérkari főnök után) német támadássorozat volt a nyugati fronton az I. világháború alatt. Az eredeti tervek szerint a támadássorozat négy hadműveletből állt, ezeknek a németek fedőneveket adtak: Michael, Georgette, Blücher-Yorck és Gneisenau. Az ötödik támadás második marne-i csata néven híresült el. A támadássorozat révén, amely meglepetésként érte a szövetségeseket, a németek mélyen benyomultak a szövetséges vonalak mögé és 1914 óta a legnagyobb területi nyereségeket vívták ki. A német hadvezetés ugyanis ráébredt, hogy a háborút azelőtt kell megnyernie, mielőtt az Egyesült Államok tevőlegesen részt tud venni a nyugati front hadműveleteiben. A támadás megindításának másik oka az volt, hogy a breszt-litovszki béke eredményeként 33 német hadosztályt tudtak kivonni a keleti frontról és azokat átcsoportosították a nyugati frontra.[4]
Tavaszi offenzíva Kaiserschlacht | |||
A nyugati front a német támadás előtt és a legnagyobb német területi nyereségek idején. | |||
Konfliktus | Nyugati front (I. világháború) | ||
Időpont | 1918. március 21. és július 18. között | ||
Helyszín | Nyugati front (Belgium déli és délkeleti része, Franciaország északi része) | ||
Eredmény | Harcászati sikerek német oldalon, időleges területi nyereség; hadászati szempontból semmilyen nyereség nem volt | ||
Szemben álló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
Térkép | |||
é. sz. 50° 00′ 10″, k. h. 2° 39′ 10″50.002777777778, 2.6527777777778 | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tavaszi offenzíva Kaiserschlacht témájú médiaállományokat. |
A négy támadás révén a németek el akarták vonni a szövetségesek erőit az utánpótlást biztosító francia és belga kikötőktől, majd ezeket a kikötőket elfoglalva elvágták volna a maradék brit-francia erőket a létfontosságú utánpótlástól. A támadás megindítása után azonban a vártnál hevesebb ellenállás miatt módosítani kellett a terveket és végül a támadás súlypontja áttevődött a front másik szakaszára. A támadás kezdeti szakaszában szinte pánik uralkodott el a szövetséges katonák és tisztek között, akik korábban azt hitték, hogy Németország közel áll az összeomláshoz. A szövetséges hadvezetésnek közel 3 hónapjába telt, amíg a támadást meg tudták állítani és a frontvonalakat meg tudták szilárdítani.