Trója
From Wikipedia, the free encyclopedia
Trója (görögül: Τροία (Troia), valamint Ίλιον, Ilion; hettita nyelven Taruiša, latinul: Troia, Ilium) a trójai háború legendás, központi szerepet játszó városa, amelynek történetét Homérosz Iliasz című eposzából ismerjük.
Ez a szócikk ókori településről szól. Hasonló címmel lásd még: Trója (egyértelműsítő lap). |
Trója | |
Világörökség | |
Kép az ásatások helyszínéről | |
Adatok | |
Ország | Törökország |
Világörökség-azonosító | 849 |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | II, III, VI |
Felvétel éve | 1998 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 39° 57′ 27″, k. h. 26° 14′ 20″39.9575, 26.238888888889 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Trója témájú médiaállományokat. |
Trója ma Törökországban az anatóliai Hisszarlikban (Hisarlık), Çanakkale tartományban található, délnyugatra a Dardanelláktól, az Ida hegy lábánál. Török neve Truva.
Később Trója helyén egy új Iliumot alapított Augustus római császár. A város egészen Konstantinápoly alapításáig virágzott, majd a bizánci időkben lassú hanyatlásnak indult.
Az 1870-es években a német amatőr régész, Heinrich Schliemann kezdte feltárni a területet. Az ásatások során kiderült, hogy 9 város épült egymásra az idők során, valamint a későbbi kutatások fel is borították a Schliemann által felállított rendszerezést. Egyes régészek feltételezik, hogy Trója VII/a[1] lehetett Homérosz Trójája. Bár ezt a nézetet nem minden szakember osztja, vannak olyan feltételezések, melyek szerint Trója VI-ot Wilušának is nevezték, amelyet hettita szövegek említenek. Az Ilion nevet a Wilion-ból (KUR URUú-i-lu-ši-ya,[2] Wiluša → Wilwia → Ília-) származtatják (melyet digammával írtak) és a digamma kopott volna le idővel a különböző nyelvjárásokban, nyelvi változások során. Ezt a teóriát az ún. Alakšandu szerződés[3] (i. e. 13. század), egy írnoki pecsét luvi nyelven és nevek, szokások[4] elemzése támaszthatja alá. Wiluša első ismert uralkodója Kukkunniš volt, ennek utódja pedig Alakšanduš, majd őt Walmuš követte.