Törpe víziló
emlősfaj / From Wikipedia, the free encyclopedia
A törpe víziló (Choeropsis liberiensis, korábban Hexaprotodon liberiensis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a vízilófélék (Hippopotamidae) családjába tartozó faj. Nemének egyetlen élő képviselője és egyben típusfaja is. A legközelebbi rokona a ma már kihalt madagaszkári törpe víziló (Choeropsis madagascariensis).
Törpe víziló | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Törpe vízilovak a Duisburgi Állatkertben (Németország) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Choeropsis liberiensis[1] (Morton, 1849) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területe | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Törpe víziló témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Törpe víziló témájú kategóriát. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A nílusi víziló (Hippopotamus amphibius) kisméretű rokona Nyugat-Afrika esőerdeiben és mocsaraiban őshonos. Főleg Libériában található meg, azonban kisebb állományai vannak Guineában, Sierra Leonéban és Elefántcsontparton is. A törpe víziló nagyobb társa mellett a másik élő vízilófaj.
A törpe víziló jobban alkalmazkodott a szárazföldi életmódhoz, de ez is a vizek közelében él, mivel bőrét nedvesen kell tartania, továbbá a víz csökkenti a testhőmérsékletét. A párzás és az ellés egyaránt megtörténhet a vízben vagy a szárazon. Növényevő állatként a törpe víziló számos növényi eredetű táplálékot fogyaszt, többek között páfrányokat, széleslevelű növényeket, füveket és gyümölcsöket.
Mivel nagyon ritka állat és éjjeli életmódot folytat, igen nehéz a vadonban megfigyelni. Létezését talán ezért is a természettudomány csak a 19. század végén fogadta el, azelőtt mesebeli állatnak, afféle kitalációnak tartották. A késői elfogadás oka még részben a hitetlenkedés és részben az, hogy Nyugat-Afrika esőerdeiben, a századforduló idején élt „fehér ember” számára kevésbé ismert környezetben honos. Rendszertani beosztása többször változott azzal párhuzamosan, ahogy egyre többet tudtak róla a természettudósok kideríteni. Az állatkertekbe csak a 20. század elején került be. Fogságban egyébként jól szaporodik és tanulmányozása is főleg az állatkerti példányoknak köszönhető. A faj fennmaradása sokkal inkább biztosítható az állatkertekben, mint a természetben. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajként tartja számon; becslései szerint a vadonban kevesebb, mint 3000 példány él.[3]
A törpe víziló számára a legfőbb veszélyforrás az élőhelyének az elvesztése, mivel az erdőket, amelyben él, kivágják, és helyükön mezőgazdasági területeket létesítenek. Továbbá irtják az orvvadászok és a helybeliek is a húsáért. A térségben zajló háborúk és egyéb fegyveres konfliktusok is ártanak ennek az állatnak, és természetes ellenségei is elejthetnek e fajból néhány példányt. Libériában azon állatok közé tartozik, amelyeket rendszeresen orvvadásznak.[4]