Türosz
From Wikipedia, the free encyclopedia
Türosz vagy Szúr (arab صور [Ṣūr]) Libanon egyik legjelentősebb városa. A 2003-ban 117 ezer lakosú település a Földközi-tenger partján, az ország fővárosától, Bejrúttól 80 kilométerre délre fekszik. A neve sziklát jelent, mivel a város eredetileg egy sziklára épült.
Türosz (صور) | |
Tengerpart | |
Közigazgatás | |
Ország | Libanon |
Kormányzóság | Dél-Libanon |
Körzet | Türosz |
Alapítás éve | Kr. e. 2750 |
Testvérvárosok | |
Népesség | |
Teljes népesség | 160 000 fő (2018) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 10-30 m |
Terület | 5,0 km² |
Időzóna | EET (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 33° 16′, k. h. 35° 12′33.266666666667, 35.2 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Türosz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Türosz | |
Világörökség | |
Adatok | |
Ország | Libanon |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | III, VI |
Felvétel éve | 1984 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 33° 16′, k. h. 35° 12′33.266666666667, 35.2 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Türosz témájú médiaállományokat. |
Napjainkban az ország negyedik legnépesebb városa,[1] ahol a fő bevételi forrás a turizmus. Ezt az is segíti, hogy az ókori részei 1984-ben világörökségi címet kaptak. A város legfontosabb műemlékei a római korból és a keresztes hadjáratok idejéből származnak. A császári városból az oszlopsorokkal szegélyezett római utak, egy diadalív, a tornacsarnok, a fürdő és az aréna romjai láthatók. A városfal egy része föníciai eredetű. A falmaradványok egy másik része a keresztesek korára datálható, ezen kívül figyelemre méltóak a katedrális maradványai.