Yuval Noah Harari
izraeli történész, filozófus és híres író / From Wikipedia, the free encyclopedia
Yuval Noah Harari (Kiryat Ata, Izrael, 1976. február 24. –), héberül: יובל נח הררי [juˈval ˈnoaχhaˈʁaʁi]; izraeli történész, író, a Jeruzsálemi Héber Egyetem történelem tanszékének professzora.[1]
Yuval Noah Harari | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1976. február 24. (48 éves) Kiryat Ata |
Ismeretes mint |
|
Állampolgárság | izraeli |
Házastárs | Itzik Yahav |
Iskolái | Hebrew University of Jerusalem Jesus College, Oxford |
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | Hebrew University of Jerusalem |
Doktorátusi tanácsadói | Steven J. Gunn |
Pályafutása | |
Tudományos fokozat | doktorátus |
Jelentős munkái | Sapiens / Az emberiség rövid története (2014) Homo Deus / A holnap rövid története (2016) |
Szakmai kitüntetések | |
a Brüsszeli Vrije Egyetem díszdoktora (2020. január 27.) | |
Yuval Noah Harari aláírása | |
weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Yuval Noah Harari témájú médiaállományokat. |
Harari a Sapiens – Az emberiség rövid története (2014), a Homo Deus – A holnap rövid története (2016), és a 21 lecke a 21. századra (2018) című népszerű tudományos bestsellerek szerzője. Írásaiban a szabad akaratot, a tudatot, az intelligenciát, a boldogságot és a szenvedést vizsgálja. Ír a mintegy 70 000 évvel ezelőtt bekövetkezett kognitív forradalomról, amikor a Homo sapiens kiszorította a rivális neandervölgyieket és a Homo nemzetség más fajait, kifejlesztette a nyelvi készségeket és a strukturált társadalmakat, felemelkedett a csúcsragadozók közé. Mindezeket a mezőgazdasági forradalom segítette és a tudományos forradalom gyorsította fel, ami lehetővé tette, hogy az ember közelítsen a környezete feletti uralomhoz. Könyvei egy olyan futurisztikus biotechnológiai világ lehetséges következményeit is vizsgálják, amelyben az intelligens biológiai organizmusokat felülmúlják saját teremtményeik; állítása szerint „a Homo sapiens, ahogy ma ismerjük, körülbelül egy évszázadon belül eltűnik”.[2]