Korea történelme
Korea az 1945-ös kettéosztásig / From Wikipedia, the free encyclopedia
Korea történelmének kezdeti időszaka a legendák homályába vész. A Koreai-félszigetet már 700 000 évvel ezelőtt lakta az ősember. Az első régészeti korszakok, a Csulmun (Julmun)- és Mumun-kor, az i. e. 6000 körül kezdődő neolitikum, a bronzkor i. e. 800-tól és a vaskor i. e. 400-tól számított időszaka alapján lehet csoportosítani a korabeli eseményeket.
Ez a szócikk Korea történelméről szól az 1945-ös kettéosztásig. A továbbiakhoz lásd az Észak-Korea történelme és Dél-Korea történelme szócikkeket. |
Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek. |
A legenda szerint Tangun vanggom (Dangun Wanggeom) volt az első uralkodó, aki i. e. 2333-ban[* 1] megalapította Kodzsoszon (Gojoseon)t, az első királyságot a térségben. A tényleges megalakulást a történészek az i. e. 12. századra teszik, amikor is Csi-ce (Jizi) (koreaiul Kidzsa (Gija)), egy kínai származású nemes, saját dinasztiát alapított, és királyságát Ó-Csoszon (Joseon)nak (vagy más néven Kidzsa Csoszon (Gija Joseon)nak) nevezte el. Az i. e. 2. században, Üman (Wiman) által vezetett lázadás során kikiáltották Üman Csoszon (Wiman Joseon)t, ami után az ország területe jelentősen gyarapodni kezdett. Az i. e. 108-ban a kínaiakkal szemben elvesztett háború rövid ideig tartó idegen megszállást is eredményezett.
Folyamatos belharcok jellemezték a területet, számos kisebb állam versengett és háborúzott egymással a hatalomért. Az i. e. 1. században a legerősebbek fennmaradásával kezdődött a három királyság korszaka (i. e. 57–i. sz. 668), amikor is északon Kogurjo (Goguryeo) (i. e. 37 – i. sz. 668), délnyugaton Pekcse (Baekje) (i. e. 18 – i. sz. 660), délkeleten pedig Silla (i. e. 57 – i. sz. 935) terjesztette ki befolyását.[* 2] Silla – miután a Tang-dinasztiával szövetkezve elfoglalta a szomszédos királyságokat – i. sz. 668-as egyesítése és Palhe (Balhae) megalakulása a legészakibb részeken megnyitotta az „észak-déli államok korszakát” (698–926).
A 9. század végén az Egyesített Silla három utódállamra oszlott fel (Silla, Hubekcse (Hubaekje) és Thebong (Taebong)), ezt nevezik a „kései három királyság korszakának” (892–936), közben Palhe (Balhae) elesett egy kitaj invázió miatt. A megosztottság végét a Thebong (Taebong)ból kiinduló, Vang-dinasztia[* 3] által végrehajtott egyesítés jelentette, a rivális államok elfoglalásával és az ellenséges népek visszaszorításával. Ennek során újra létrejött az egységes Korea, Korjo (Goryeo) néven (918–1392).[* 4]
Korjo (Goryeo) idején több mint száz évig katonai diktatúrák váltották egymást. I Szonggje (Lee Song-gye) tábornok az 1388-as puccs után kezébe vette a hatalmat, és 1392-ben kikiáltotta Csoszon (Joseon)t, amely virágkorát a Nagy Szedzsong (Sejong) (1397–1450) király által bevezetett társadalmi-gazdasági reformok idején élte. Hatalmas zűrzavart okoztak az északi rablótámadások, amit csak tovább fokozott a mongol megszállás (1231–től) és a hűbéri területté válás. 1592-ben kirobbant a japánokkal vívott, hatalmas károkat okozó, véres hétéves háború.
Az újkorban a gyarmatosítás, az inváziók, a gazdasági kizsákmányolás és a világtól való teljes elszigeteltség nehezítették a fejlődést. Az ország sorsát a 19. század végén a Koreai Császárság kikiáltása, az ezt követő japán megszállás a 20. század elejétől egészen a második világháború végéig (1910–1945) és az ideiglenes kormány (1919–1945) felállítása, illetve külpolitikailag az első kínai–japán (1894–1895) és az orosz–japán háború (1904–1905) alapvetően meghatározta.
A nagyhatalmak a háború után a 38. szélességi foknál ideiglenesen két megszállási övezetre osztották a félszigetet (1948), északon szovjet fennhatósággal (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság; KNDK), délen amerikai befolyással (Koreai Köztársaság). A hidegháború részeként kirobbanó koreai háború (1950–1953) nem tudta megváltoztatni az erőviszonyokat. Több sikertelen újraegyesítési tárgyalás és kísérlet után a háború hivatalosan még sokáig nem zárult le, hiszen a felek fegyverszünetet kötöttek (ezt az északi fél 2013 tavaszán felmondta), békét nem. Emiatt a koreaiak két országa között ma is igen feszült kapcsolat alakult ki.